Kutyával a hegyekben 3. / High-mountain dog walking 3

Tátrai kutyás kalandjaink tovább folytatódtak, legutóbb a Zsári-völgyből indulva a Szomorú- és Zsári-hágón át a Smrek és a Baranec meghódítását tűztük ki célul.

Our Tatra adventures were continued last weekend when we conquered Smrek and Baranec.

Border collie with Ruffwear dog pack in High Tatras

Ruby sherpa

Rubyt sherpává avattuk: vizet és egy kis jutalomfalatot már magának cipelt. Ez az omladékos rész a Zsári menedékház alatt található, ahová az aszfaltutat hátrahagyva ilyen ösvényen jutottunk fel. A Zsári-völgyet, amit a Liptói- (Nyugati-) Tátra legszebb völgyének mondanak, 2009-ben egymás után 8 lavina tarolta le. A nemzeti park erdészei szerint ilyesmire emberemlékezet óta nem volt példa. A Zsári menedékházat kutyával őrzik: egy németjuhász egy kb. 1x2 m-es kennelbe zárva őrjöngött. Ehhez képest a ház macskája nemcsak hogy az asztalunk közepére telepedett, de majdnem kiette a szendvicset a kezünkből. Azért ez így milyen már.

Ruby had been inaugurated as a Tatra sherpa and she carried her own water and some treats. The above picture was taken under Žiarska chata, on a derbis trail, away from the asphalt road. In 2009, 8 avalanches fell down on Žiarska dolina, which is still said to be the most beautiful valley of the Western Tatras. The hut is guarded by a German shepherd watchdog caged in a 1x2 m kennel, and patrolled by a free black cat, which not only sat down on top of our table, but it almost ate our sandwiched out of our hands. Outrageous.

A menedékházból felvezető úton nagyjából 2 kiló málnát termelhettünk be, ebből Ruby 1 kiló :) Az áfonya is most érik, szinte mindegyik kis völgyben szedték. Ruby is megtanulta leszüretelni, és így legalább délután, hegyről lefelé menet volt min aggódni: vajon milyen mérgező bogyót eszik össze épp az előttünk lévő kanyarban a kutya, míg mi utólérjük...

On the way up in the Žiarska dolina, we picked and ate about 2 kilos of raspberry, 1 kilo of which went for Ruby. :) Cranberries were also being harvested in the valleys - one thing that Ruby learned so well so she soon picked her own berries, and at least we could worry a lot later if she'd eat up some poisonous fruits in the nearest curve, out of our sight.

Ruffwear dog pack on a border collie in the High Tatras

Ruby és 2x0,5 l víz a Zsári-völgyben
Ruby & 2x0.5 l water in the Žiarska dolina

Hegy sherpával
Mountain with a sherpa

Késő nyári színskála
Late summer brightness

A völgyben a kék jelzésre tértünk, ez vezet a Smutné-sedlóhoz (Szomorú-hágó). Előttünk, mögöttünk lélegzetelállító panoráma, mint pl. a Tri kopy az alábbi képen. Ennek láncos szakaszai is vannak, így majd csak akkor tudunk menni, ha feltalálják a kutyabeülőt.

We followed the blue trail towards Smutné-sedlo and enjoyed the scenic view behind and ahead of us. Tri kopy (below) has parts with chains.

Hrubá kopa & Tri kopy & Ruby sherpa

Dreamland

Ruby (ideiglenesen felfüggesztett sherpa portréja)
Ruby (sherpa project temporarily terminated)

Baníkov, Hrubá kopa, Tri kopy

A Plačlivó sziklás csúcsát méregettem egy darabig, aztán egy gyors oldaldobbantással áttraverzáltuk a hegyet derékmagasságban. :) Végül is az már a Rohácsok előszobája, jobb a békesség.

After considering it as a forerunner of the Roháč's, we decided to skip Plačlivó and took a narrow path on the mountainside to Žiarske sedlo.

A Plačlivó alatt, balra lent a Zsári-nyeregUnder Plačlivó. Žiarske sedlo on the bottom left

A Plačlivó alatt
Under Plačlivó

Megint volt útonálló zerge, és két bónusz mormota is.

We met two chamois and marmots this time.

Füttyögő
Marmot

Zsári-nyereg, Konyhásnő, Sherpa
Žiarske sedlo, Kitchen maid, Sherpa

A mérsékelten zsúfolt Rohács
Roháč ridge moderately crowded

A Baranecet három irányból lehet megközelíteni, ezek közül az északi, a miénk, a legmeredekebb. Katona Laci, ha tudná, mennyit emlegetem... csak egyik lépést a másik után... De megérte, a Baranec nekem talán a legszebb, legbarátságosabb, legpanorámásabb Tátra-csúcs, amihez eddig szerencsém volt.

There are 3 routes leading up to Baranec, the steepest of which is the northern one, yes, the one we took. I always keep reminding me of my greatest mountain guide's words, 'one step after another'... Well, it was worth it: Baranec is probably the most beautiful, most friendly and most scenic summit i've ever hiked in the Tatras.