Azon túl, hogy megettem a falu szúnyogpopulációjának felét az utolsó töveket palántázva, és azon, hogy kétszer is majdnem elsírtam magam, hogy hogyan lehet még most is - mikor már tényleg semmi más dolgom nincsen - ekkora rohanás az életem még a kertben is, illetve azon is túl, hogy a sorok mellett a 10 centi széles ösvényen balettozva minden nap végére beszakad a derekam... egész ígéretes ez a geotextiles ültetvény. Ha tényleg nem kell majd locsolni és kapálgatni, akkor megérte 5x annyi időt elp*csölni az endoszkópos paradicsombeműtéssel.
Csak a délelőtt gyanútlan nyugalmában lőttem pár képet, a végeredményt már nem volt időm fotózgatni. De már be is van mulcsozva. Legalábbis a sötétben úgy tűnt... Ollé.
Ekkorra már a kutya is megunta / By this time even the dog lost his patience |
No comments:
Post a Comment